"Riadókészültségben!"
Parancsot megkaptuk és szeptember 26-án reggel hétre mindenki pontosan meg is jelent a művháznál.
(Kivéve két szaxofonost, ugyanis az egyik egy órával hamarabb érkezett, a másik pedig 20 percet késett.
Ezen kis pontatlanságok azonban nem okoztak fennakadást a metronóm pontossággal működő zenekarunk életében.)
Nem sokkal ezután el indultunk a rákóczitelepi falunap zenés ébresztőjére. Úti célunk ifj. Farkas Mihály „tanyája” volt. Jó szívvel és egy kis fűtőlével vártak minket, majd a lányok vacogva, de beálltak a menetalakzatba. Beütés és elindultunk. Átszeltük Rákóczitelepet, de a kisbolt előtt megpihentünk. Eljátszottuk a magunk nótáját, aztán fogtuk magunkat és elindultunk a focipályához.
A menet nem volt nagyon megerőltető, de a korai időpont miatt mindenki megéhezett. Szerencsénkre a szervezők gondoltak erre az esetre is, és szendvicsekkel vártak minket. Ettünk, ittunk, beszélgettünk, kicsit pihentünk. Már lassan el is felejtettük, hogy nem szórakozni jöttünk a falunapra, mikor megkaptuk az újabb vezényszót: álljunk be menetalakzatba, ugyanis volt még egy jelenésünk.
Csak a lányok után... (Több fotóért klikk a képre!)
A hivatalos megnyitón játszottunk az orosházi mazsorettek után. (Nem mellesleg a mazsorettes lányok pörgették botjaikat és rázták pom-pomjaikat a menetoszlopunk előtt a zenés ébresztő során.) Elfújtuk a Katonavér- és a Szamosmenti indulókat, majd Dancsó alpolgármester megnyitotta a „telepiek napját”.
Ezek után nem lévén más dolgunk, elindultunk a lovunkhoz (értsd: buszunkhoz), ami hazarepített minket kipihenni a délelőtt fáradalmait, hogy délután Kamuton már újult erővel muzsikáljunk.
Bejegyzésünk Pirrer Katalin fotóival frissült!