Nem tudom, hogy Önök voltak-e már igazán elismerve. Ha igen, akkor már érezték, ha nem, akkor azt kívánom, legyen részük ebben az érzésben! Talán szabad így fogalmazni: baromi jól esik, ahogy megállítanak az utcán, ahogy átkiabálnak a túloldalról, vagy a munkahelyen, netán sms-ben mondják el, hogy jó volt. Ez az, amikor az embert tejben-vajban fürösztik. Azok kedvéért, akik kihagyták a szilveszteri hangversenyt, és persze azok kedvéért is, akik szeretnék tudni, milyen volt belülről, mesélünk egy kicsit.

Laci bácsi már a tavalyi évbúcsúztatón bejelentette, hogy fejben már az idein gondolkodik. Muszáj is, hiszen a zeneszerzésen kívül minden a mi feladatunk – szerencsére, nagyon hálás feladat.

Aki volt valaha csapattag (vagy kisdobos – minden politikától elvonatkoztatva), az tudja, hogy együtt tenni jó. Mi megépítettük a színpadot, összehordtuk és berendeztük a székeket s a hátteret, kellett fény, hang, társművészek és művészpalánták, no meg rengeteg szülő és szakember. A többi már ment a próbák megszokott rendjén, csak már élesben és a látszat ellenére is, nem kis izgalommal.

Szerencsére nekünk is tetszett a műsor a Bee Cee Bee Gee-től az Apácashow-ig. Seres Angit, K. Tóth Lacit és lassan állandó közreműködőnket, Nagy Krisztit hallani kell. Ők nagyon tudnak énekelni.

Két szám erejéig színesítették műsorunkat Antali Zoltán tanár úr és táncosai is, s talán látták, ki-kikandikáltak a zenésztekintetek a kotta mögül – s mondanom sem kell, a meglepetésnek szánt hastáncprodukció alatt is nyúltak a nyakak a klartinétsorból és a harsonásoktól egyaránt. Egészen új kezdeményezés volt összeállni vonósokkal, s gondolom Önök sem bánták, hogy egy facipőtánc kedvéért majdnem nagyzenekar lettünk. Magam részéről remélem, nyílik még alkalmunk a Tücsökzenekarral muzsikálni.

Igaz, a felvétel még nem került a kezembe, de a közönség vastapsából ítélve megérte magunkra ölteni az apácaruhát, s ha igazából a zárdaéletet nem pont nekünk találták is ki, de a buli kedvéért mindenképpen jó volt belebújni. Sonda Ipsos felmérést nem végeztünk, de volt érdeklődés a zárdakórus összetétele iránt, ezért a műsorközlõk szövegét idézve szeretném közreadni a névsort:
Csilla nővér (Csernai Csilla), Martina máter (Fazekas Martina), Renáta lányunk (Fésű Renáta), Bettina zárdaszűz (Gyarmati Bettina), Nóra szonor (Kovács Nóra), Emese kedves nővérke (Nagy Emese), Judit nőtestvér (Szadlis Judit), Melinda szerzetesnő (Szász Melinda), Enikő tisztelendő anya (Tóth Enikő), Margit nővér (Tóth Margit) és Renáta testvérünk (Závogyán Renáta). Szólót énekelt Nagy Krisztina tanárnő, akit rendfőnök asszonnyá választottunk. Az egészet megálmodta és csuhában vezényelte: László atya.

Hála lelkes közönségünknek, úgy éreztük, seperc alatt eltelt a hangverseny bő három órája és még a Radetzky-re is futotta a ráadásból – pedig nem is tudtuk, hogy a bécsiektől nem halljuk újévkor.

Én azt kívánom, legyen mindenkinek az újévben része szerencsében, egészségben, ilyen szeretetben, amit mi kaptunk, aztán ráadásként jöhet hozzá a “money, money, money”!

Nézze meg a hangversenyen készült képeket.