Óriási megtiszteltetés érte decemberben nyugdíjba vonult örökös, tiszteletbeli karnagyunkat, K. Tóth Lászlót. Orosháza újratelepítésének 268. évfordulóján megkapta az “Orosháza Városért” kitüntetést, amely az egyik legmagasabb rangú elismerés.
Laci bácsi a tavalyi, XXIII. Szilveszteri hangversenyen búcsúzott el tőlünk és a közönségtől. Azóta éli a nyugdíjasok életét – őt ismerve tudjuk, hogy nem csak tétlenül ücsörög otthon 🙂
A zenekar a településalapítás évfordulóján április 23-án este adott hangversenyt az evangélikus templomban. A koncertet nevezhetjük akár egyfajta köszöntésnek is, hiszen egykori karnagyunk természetesen eljött minket meghallgatni. Ekkor azonban még kevesen tudták, hogy másnap, ugyancsak a templomban, a zombai harang mellett Laci bácsi átveheti az életműdíjnak is tekinthető elismerést.
Április 24-én mi, a fúvószenekar rézfúvós kamarája adtuk a fanfárt a templomban a zászlóknak és egyben “köszöntöttük titokban” fúvószenével az “Öreget”. Az ünnepi beszéd után szólították ki K. Tóth Lászlót, de mielőtt átvette volna az elismerést, a közönséggel közösen megnézte azt a filmet, amit az Orosházi Városi Televízió stábja – és ezen sorok írója – állított össze pályafutásáról.
A film után Laci bácsi Dr. Dancsó József polgármestertől vehette át az “Orosháza Városért” díjat, majd szokásához híven vigyázzba vágta magát, és mély meghajlással fogadta a vastapsot.
Csekket várt, kitüntetést kapott
Az ünnepséget követő állófogadáson is szólt néhány szót az egybegyűltekhez, amiről az OrosCafé számolt be. K. Tóth László azt emelte ki, hogy életében bárhova vezette is a sors, mindig orosházinak tartotta magát, és mindig ide húzott vissza a szíve.
– A tegnapi hangversenyen immár nyugdíjasként hallgatva a zenekart jó érzéssel töltött el, hogy a rengeteg odaadás és szorgalom nem veszett kárba, a zenekar most is bizonyított. Kívánom, hogy vigyék tovább azt, amit én 30 éven keresztül végigcsináltam. Mindig azt mondtam, hogy az én gyertyámnak mindkét végén égni kell ahhoz, hogy a zenekarnak egyik végén pislogjon a láng. De ennek a zenekarnak a gyertyája nem pislog, hanem ég. Ezt a kitüntetést a zenekar már megkapta évekkel ezelőtt. Most én vehettem át, de ez nélkülük nem ment volna, köszönöm nekik és Orosházának is, hogy itt alkothattam és remélem, még nyugdíjasként is segíthetem szeretett városomat.
A városi tévének nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy amikor megkapta a városházáról az ajánlott levelet, először azt hitte, hogy valamit nem fizetett be, és küldik a csekket.
– Amikor kibontottam a levelet és megláttam mi áll benne, megdöbbentem, percekig nem is akartam elhinni. Nagyon meglepett a kitüntetés, köszönöm a zenekarnak és a családomnak, hogy ezt elérhettem.