Aki követi mindennapjainkat, az láthatja, hogy vége a nyárnak, azonban nem áll meg fúvóséknál az élet. Zenés ébresztünk, menetelünk, térzenézünk, és hamarosan ünneplünk is. Ha ezeken pedig túl vagyunk, akkor kezdődik a sor az elejétől. Mókuskerék? Nem. Fúvós élet…
Szeptember utolsó hétvégéje mozgalmasra sikeredett, és egy nap kétszer is elővettük hangszereinket. A szombat reggeli rákóczitelepi beszámolót már közzétettük, most jön a délutáni, kora esti Kamutról szóló bejegyzés.
Délután négy óra van, a zenekar apraja-nagyja a kiindulási pontnál várakozik. Busz jön, felszállunk (Bepakolni nem kellett , mert reggel is a Bajnóczi Trans vitt minket, így a hangszereket a buszban hagytuk. Ez rutin és kényelem.) Ajtó becsuk, gyújtás ráad, zenekar sikoltozik.
Ajtó kinyit, busz pöfög és a két fuvolista – akiket bezártunk a művközpontba – felszállnak. Egy kis piszkálás következett, hogy majdnem nélkülük mentünk el térzenézni, de hamarosan már mindenki a Békés megyei tájat nézi.
Azonban mégis visszatérek a “túszejtéshez”. Jeszenszky Bianka krónikás kolleginám erről így emlékezik meg:
” Az alaphangulatot megalapozta Bogdán Petra és Jeszenszky Renáta szólamtársaim bezártsága. Ugyanis a két mákvirág szokás szerint a mosdóban tartózkodott, de ekkor a művház ajtaja már zárva volt. Az üvegen keresztül dübörögtek nekünk, Laci bácsi csak megsajnálta őket és kinyitotta az üvegkalitkába zárt madárkák előtt a PMK kapuját.”
Érkezésünkkor nagy sörsátor és kirakodóvásár várt minket. Időben voltunk, ezért egy kis nézelődés és egy helyi fiatal akusztikus blokkjának meghallgatása még belefért az időnkbe. Elhelyezkedtünk és egy könnyed őszi térzenével járultunk hozzá a nap sikeréhez.
A nap egyik nagy tanulsága, hogy a sötéttel is számolni kell. A szervezők kérésének eleget tettünk és a műsorunk végig tudtuk játszani, azonban a ráadás számokkal már sáfárkodni kellett, mivel a kottákat már alig láttuk.
Ez a nap is olyanra sikeredett mint a nyáron oly sok. Együtt értük meg a napfelkeltét és a napnyugtát is. Bánatunkra azonban kevesebbet voltunk együtt, mivel rövidülnek a napok.